Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mészáros Árpád Zsolt egy rajongó szemével

2008.06.13

A kedvenceivel mindig elfogult az ember, de ha jobban belegondolunk..

Ki is Ő valójában?

Bohókás és laza fiatalember? Érett férfi? Felelősségteljes családapa? Egy energiabomba? Énekes? Színész? Mind? (IGGEEN!!!)

Nem tudom.. ha ezeket összerakjuk,talán választ kaphatunk.

Annyi viszont bizonyos, hogy egy ország szívébe belopta magát ,mint Benvolio,Rudolf,Mozart.(és még sorolhatnám…)Rengeteg szerepen van túl,kisebb és nagyobb megmérettetéseken. Küzdött már az életben maradásért,küzdötte magát egyre feljebb a szakmában is. Elérte már a „csúcspontot”? Szerintem még nem! Berobbant a közéletbe,a színházat szerető emberek előtt nem titok a neve,mégis szerintem Árpinak még van útja felfelé. De honnan is indult? Nem Budapesten kezdődött el neki minden (ahogy ezt sűrűn emlegeti) hanem Nyíregyházán. A jól ismert matekórás storyt már mindenki ismeri, egy igazolást szeretett volna, és kapott helyette egy löketet, egy indulópontot: először szerepelhetett színpadon. Később sorra kapta a szerepeket a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban illetve az ország különböző pontjain. Túlélt egy balesetet, ami ha nem történt volna meg, talán ma nem rajonghatnánk érte. Megkapta a „Lucky Boy” becenevet, ami szerintem érthető azok számára, akik ismerik az Ő történetét. Nem szeretném leírni ennek az előzményeit, faggatták már épp elegen erről Árpit.

Miért is szeretik Őt annyian?!

Már a megjelenésével felhívja magára a figyelmet,ha épp nem az öltözködésével vagy a belőtt sérójával akkor a csibészes de annál édesebb mosolyával mindenképpen!(Amitől teszem hozzá tinik illetve nem tinik ezrei olvadoznak…)

Nemrégiben voltam Árpi egyik koncertjén, mondanom sem kell, hogy a hangulat egyszerűen fenomenális volt. Rengeteget nevettem, Árpi poénjai, tréfái imádnivalók. Végig pörögte az egész estét, énekelt , táncolt,nevetett,nevettetett,minden megtett a fergeteges hangulatért. Kommunikált a rajongóival, barátságos és közvetlen volt! Rájöttem, hogy nem bírja, ha miközben Ő muzsikál a drága közönsége „csak úgy üljön”. Neki köszönhetően letáncoltam a lábamat a koncert végére, miközben torkom szakadtából énekeltem vele! Végig jókedve volt és az a hang, ami kijött a torkán az egyszerűen…leírhatatlan..)és most visszaváltok általánosításba…:-))

A hangja…a fellegekbe repít,felpörget, olykor lenyugtat. Amikor kell lágy és érzelmes, vagy épp erőteljes és rekedtes. De tény hogy mindig „odateszi magát”! Odafigyel a rajongóira, kedves és türelmes, persze Ő is emberből van, lehet rosszabb napja, de szerintem ez nem mérvadó.

És meg kell hagyni, hogy pasinak sem utolsó…

Aláír, mosolyog, beszélget, pózol, viccelődik, megint aláír, és kezdődik minden elölről.

A Budapesti Operettszínházban napról napra felejthetetlenebb élményekkel gazdagítja a rajongókat. Énekel és játssza a szerepét és mindezt kiválóan csinálja. Nem feledkezik meg, azokról sem, akik nem tudnak feljutni a fővárosba, koncertezik szerte az országban.

Összességében MÁZS kiváló énekes, színész, barátságos, közvetlen, és imádnivaló, a hangjával elvarázsol, a vicceivel megnevettet, a tehetségével pedig lenyűgöz és gyönyörködtet!

Próbálom összeszedni a legeslegpozitívabb jelzőket, de akkor még a papír fölött görnyedhetnék órákon át. Árpi sem tökéletes, biztos vannak hibái, de mi szeretjük Őt és ez a lényeg!:)

Egyik koncertjén megemlítette, hogy mit írtak róla anno az újságok..: vidéki suttyó..Igen!!

Ő a mi Drága Vidéki Suttyónk, a Budapesti Operettszínház egyik nagy kedvence, az egyik „Ügyeletes Szépfiú” és remélem még sokáig az is marad!!Ő…Mészáros Árpád Zsolt…

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szép volt:-)

(én!, 2009.01.12 23:06)

Ügyesen fogalmaztál, de én azt a storyt ké teljesen különböző formátumbsn hsllottam. Elmesélnéd te is?