Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zoli színházas szülinapja

2008.05.23

Futok... A szívem majd kiugrik a helyéről... Futok, mert elmegy...   Tudom, hogy nem szabad hagynom, mert csak sokára találok másikat... Csak áll ott... Semmit nem csinál... Oda kell érnem hozzá...

Nem, nem pasiról van szó. Azokat nem kergetem, pont fordítva van. :P A buszt akarom elérni. Sietnem kell, ha nem akarok elkésni.

Huh, sikerült, felpattanok rá.

Milyen előadás is lesz ma? Nem ártana tudnom, ha játszok benne. :) Nézzük csak, május 2... Rómeó és Júlia. Akkor ma „bébiszitterkedem”. :)

Hiányérzetem van... Valamit elfelejtettem... Pedig otthon még az eszembe volt... Valami dátummal kapcsolatos dolog. Mindegy, majd csak eszembe jut. :) Nézzük csak, mindent elraktam? Bérlet, pénztárca, Milka csoki, kulcs... Milka csoki? Jaaa, hát persze, Zoli! Ma van a születésnapja, és meg van beszélve, hogy mindenki vesz neki egy tábla csokit, a tortára összedobtuk a pénzt, ugyanis csináltattunk neki egy Zorka-fej alakú tortát,   éééés...  Kapcsolatok révén szereztünk neki egy A4-es méretű Jacko képet, aláíratva vele, névreszólóan! „For Zoli! Michael Jackson” :)) Jajj, remélem tetszeni fog neki. :)

Hol vagyok? Opera következik. Mi??? Túlmentem... Hajrá Kata. Na jó, majd visszasétálok, nem fog ártani. :)

 

-         Sziasztok!

-         Szia, Zoli még nincs itt.:)

-         Kösszi Kata. :)) Akkor hogy is lesz ez?

-         Amint megjönnek, Dóri kiabálva beköszön, aztán ő jön, Zoli megy a férfiöltözőbe, mi pedig énekelve betoljuk a tortát. :P

-         Ez jóóó! És kinél van Jackson?

-         Nálam! –kiált fel Detti mögöttem, és liheg. Ő is sietett, hogy ideérjen. :)

Egyszercsak meghalljuk Dóri hangját, amint „sziasztok”-ot ordítva közeledik. :))

Gyorsan köszöntjük őket, és amint Zoli eltűnik az ajtó mögött, mi máris megyünk a konyhára a tortáért. Jajj, olyan izgatott vagyok! Vajon örülni fog? Az biztos. :) De szívből? Majd kiderül. :)

Mi pedig máris toljuk a zsúrkocsit, és a jelre rázendítünk, hogy: Hepíí bööörzdéééj tújúúú! Hepíí bööörzdéééj tújúúú! Hepíí bööörzdéééj tújúúú, Zoliii! Hepíí bööörzdéééj tújúúú!

Tágul ám a szeme. :) És csillog! Ezekszerint tényleg örül. :)) Kíván valamit, és már fújja is a gyertyákat, jön a taps, mindenki előhúzza a háta mögül a csokikat, plusz Detti egy kis csomagot. Puszi-puszi mindenkinek, azután kibontja. Mi mind szinte remegünk az izgalomtól.

Megpillantja. Felkiált! Vigyorok, mint a tejbetök! Ezaz! :)) Örül neki, és ez a lényeg. Jajj, olyan jó látni, hogy ennyire boldog! :)

Gyorsan egy képet rólunk, egy (kettő, három, négy) a marcipán-bevonatú oroszkrém Zoráról. :)) Puszi a cukrásznak! Isteni lett kívül-belül. :P

Gyorsan elfogyott, most pedig gyerünk készülődni, mert lekéssük a saját előadásunkat!!! :)

 

Áhh, vége a darabnak. :) Sikeresen hahotáztam, gyászoltam Szilvesztert, küldtem Attit Dettihez, majd megsirattam őket is. Legközelebb holnap este csinálom ugyanezt.:)

Ám a poén még csak most lesz: meg van beszélve, hogy a tapsrend után felemelkedik majd a tűzfüggöny, és hangosan mindenki elkiáltja magát: Boldog szülinapot Mercutio! :):)

Remélem ez is tetszeni fog neki.

Addig is meghajlás, huhogás, köszönjük szépen mindenkinek.:)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.