Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vivian McCormic 3.

2008.05.23

- Na végre, azt hittem, hogy már fel sem hívsz ma… - vette fel a telefon Vivian.

- Neked is szia Baba!

- Bocsánat, csak annyira jó lenne ha már itt lennél!

- Tudom én is annyira várom. Szóval megkérdeztem apád és anyát és azt mondták h pénteken délután elindulok a repcsivel és akkor majd estére ott leszek. Az úgy neked jó?

- Tökéletes minél előbb vagy itt annál jobb. Am. Milyen nap van?

- Szerda te észlény!

- Jól van na!

- És mi lesz a bál izé mizé?

- Hát tudod apa rendezi, hogy megtaláljam a Nagy Őt! – fintorgott.

- Ahha! És gondolom lesz egy csomó hercegecske stb…

- Ahogy mondod… és szóltam a szabómnak, hogy csináljon egy szép ruhát. Elvégre én leszek a középpontban!

- Hát ebben igazad van! És mikorra lesz kész?

- Azt még nem tudom!

- Na jól van Drágám, nekem mennem kell mert itt rinyál Leila, hogy holnap korán kel kelni.

- Jól van Babám. Majd akkor pénteken látjuk egymást.

- Szia, jó éjt puszi és már alig várom.

- Hát ja, én is. Szia jó éjt puszi.

 

 

 

- Kisasszony felke… hát mi történt a Kisasszonnyal?

- Miért Maria? – tette rendbe az ágyát Vivian.

- Először is. Ilyenkor még alszik mint a bunda. Másodszor sose szokta rendbe tenni az ágyát.

- Jó kedvem van Maria.

- És miért? Megtalálta a leendő férjét?

- Jaj dehogy. Ne beszéljen butaságokat. Jön Kitty pénteken.

- Ja, hogy jön a Kisasszony.

- Igen! – virult ki az arca. – Maria én mentem reggelizni! – ment le hercegnőhöz illő módon az étkezőbe.

 

 

- Á, Ms. McCormic.

- Jó napot Frank!

- Épp jókor jött a Kisasszony. Pont kész lett a ruhája.

- Köszönöm szépen. Felpróbálhatom?

- Természetesen. Ott a fülke. – mutatott a szoba hátsó felébe. – Hú, gyönyörű! – ámult el Mr. Potter amikor meglátta Viviant a ruhában.

 

- Gyönyörűen néz ki benne!

- Köszönöm bár ez a maga érdeme!

- Tetszik önnek?

- Nagyon!! Köszönöm még egyszer! – majd visszasétált a fülkébe és átöltözött majd hazasétált.

 

- Szijja anya megjöttem!

- Szijja Kicsim! Na készen van?

- Igen és el is hoztam.

- Na és milyen?

- Gyere fel felöltözök… de csak neked mutatom meg apa se láthatja!

- Rendben! – kacsintott Mrs. McCormic.

Fel sétáltak a szobájába, ott Vivian gyorsan felvette a ruhát és megmutatta anyjának.

- Nahát ez… nem találok rá szavakat! Nagyon szép vagy leányom! Már kész felnőtt!

- Örülök anyám, hogy neked is tetszik!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.